Tiszavidék


IPA

CSS Templates 1 CSS Templates 2 CSS Templates 3 CSS Templates 4 Flash Templates 1 Flash Templates 2 Flash Templates 3 Flash Templates 4

DESZK

Fekvés, népesség

 

Deszk (szerbül: Деска) község Csongrád megye szegedi kistérségében. Szegedtől délkeletre, a Torontál-háromszögben található, a Makóra vezető 43-as országút mentén, Szegedtől 9, Szőregtől mindössze 3 km távolságra. Területe 52,05 km², teljes népessége 2010. január 1-jén 3662 fő, népsűrűsége 70,36 fő/km². A 2001-es népszámlálás adatai szerint a község lakosságának 92%-a magyar, 5%-a szerb, 3%-a egyéb (cigány, szlovák, német, román, horvát stb.) nemzetiségűnek vallotta magát. A község kétnyelvű település, a szerb nemzetiség őrzi hagyományait, megtartja ünnepeit. Testvértelepülései: Oroszhegy (Dealu, Románia), Rahó (Rahiv, Ukrajna) és Wiesenbach (Németország).

 

Címer

 

Deszk címerének alakja és színezése a településen 1804 óta birtokos Gerliczy család emlékét idézi. A község több elemből álló címerében látható madaras pecsét az iratok hitelesítésére szolgált, míg a görögkeleti és a katolikus templomok tornya Deszk mai lakosságának nemzeti-vallási összetételére utal, valamint arra, hogy a településen a szerb és a magyar népesség hosszú ideje él egymás mellett békességben. A madár zöld, leveles dohányágat tart csőrében, utalva a 18. századtól Deszken is elterjedt dohánytermesztésre, míg a hullámos ezüstpólya a Maros folyót jelképezi.

 

Történet

 

Neve személynévi eredetű, többek szerint a Desiderius régi magyar becéző alakja. Első okleveles említése (Dezk néven) 1490-ből maradt fenn (a király az ellene hűtlenség bűnébe esett Esztáry Bálint összes Csanád megyei birtokát, közte Deszket is Losonczi Lászlónak adományozza), majd 1536-os országleírásában Oláh Miklós is említi a Marostól délre eső falut. 1552-ben török uralom alá került, lakosságszáma folyamatosan csökkent, majd a 18. század eleji török háborúkban a település teljesen elpusztult, elnéptelenedett.

Deszk 1718-tól a Temesi Bánság csanádi kerületébe tartozott, a faluba a temesvári igazgatóság 1740-es években szerb határőr katonákat telepített be, a feloszlatott tiszai és marosi határőrség tagjai közül. A lakosság gyarapodásának eredményeként 1746-ban Deszket – Szőreggel és Szentivánnal együtt – községgé nyilvánították. A 18. század második felében terjedt el itt is a korábban török közvetítéssel hazánkba került dohánytermesztés, melyhez az új telepesek érkeztével a szükséges munkaerő biztosított volt. 1779-től az akkor közel 1000 lakosú község immár Torontál vármegye törökkanizsai járásába tartozott. Deszk 1801-ig volt közvetlenül kamarai, kincstári kezelésben, majd Klárafalvával együtt a báró Gerliczy család vásárolta meg. A szerbek mellé lassan a Gerliczy-nagybirtokon dolgozó magyarok is betelepültek, a lakosság száma 1828-ban 1551, 1857-ben már 2240, 1910-ben 2944 fő (ebből 1526 szerb, 1360 magyar) volt. 1830-ban az itteni dohánykertész-telepből fejlődött ki Ferencszállás.

1849. augusztus 5-én, a szőregi csata napján leégett Deszk község, a görögkeleti templom és a kastély is. Az I. világháború utáni szerb megszállás 1921. augusztus 21-ig tartott, Észak-Torontál vármegye kilenc Magyarország területén maradt községe (közte Deszk) Kiszombor központtal – mint csonka Torontál megye – 1923. december 31-ig működött. 1924. január 1-jétől 1945-ig Deszk Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye torontáli járásába tartozott. 1928-ban a Gerliczy-uradalmat felparcellázták és eladták, ekkor újabb magyar lakosok érkeztek a községbe, főleg a Szeged-környéki homokvidékről. A lakosság száma 1930-ban 2761 fő volt, s ebből már csak 303 szerb, ugyanis az 1920-as években sok deszki szerb lakos optált, azaz átköltözött a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság területére. 1929-ben új, nyolc tantermes állami iskola épült a községben.

A tanácsrendszer kialakításakor, 1950-ben került a község Csongrád megye szegedi járásába, lakosságszáma 1949-ben 2861 fő volt. A szocializmus kezdeti időszakában működött kisebb termelőszövetkezeti csoportok 1970-ben a Maros Tsz-ben egyesültek, 1975-ben pedig telepet alakított ki Deszken a Taurus Gumiipari Vállalat. 1990-ben 2755 lakosa volt Deszknek, melyből már csak 138-an vallották magukat szerbnek; ennek dacára a községben szerb tannyelvű óvoda és általános iskola is működik.

A 19. században Deszkhez tartozó puszta volt Kukutyin, melyet a közismert szólás („Elmegyek Kukutyinba zabot hegyezni”) tett halhatatlanná. A legenda szerint az 1880-as években, amikor ezen a vidéken is nagy árvíz pusztított, a termés nagy része odaveszett. A zabot csak úgy tudták megmenteni, hogy ladikkal beúsztak a termőföldre, és levágták a zab hegyét, azaz a végét. Innen ered a szólás.